Tetszik az oldal,

Keresés a webhelyen

Te jó ég, tetű!

A fejtetvesség évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban és az óvodákban.
Bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek.
A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.
Nem szégyellni,  kezelni kell!
A fejtetvesség nem szégyen, de a fejtetves gyermekek kezelése elsődlegesen a szülő feladata és kötelessége.
A fejtetű közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy a gyerekek feje játék közben egymáshoz ér. Közös használati tárgyakkal átmegy egyik emberről a másikra (pl. sapkacsere, fésű, fotel, széktámla). Otthon pedig az ágyneműn, közös fésűn, törölközőn, a bútorokon vagy a földön is előfordulhat, és onnan kerül át az emberre. A gyermekektől így fertőződhetnek a szülők, a testvérek és egyéb családtagok, akik a fejtetűt még tovább viszik, munkahelyre, baráti körbe.
Az az általános felfogás, amely szerint csak piszkos embereknek lehet fejtetűje, nem igaz, mert a fejtetű a piszkos és tiszta hajban egyaránt megtelepszik. A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, rangra – egyszerűen táplálékot: vért keres. Nem az a szégyen, ha valaki hajában tetveket vagy serkéket találnak, hanem az, ha azt az észlelés után nem kezdik el azonnal irtani. Ugyanis e felelőtlen magatartással (titkolni, nem kezelni) veszélyeztetjük a közösséget – amelyben élünk.
Hogy lehet észrevenni  a tetveket?
Akinek gyermeke közösségbe jár, célszerű legalább heti egy alkalommal átvizsgálni a gyermek fejbőrét. Ellenőrzéskor, illetve fejtetvességre utaló gyanú esetén a hajat lazán szét kell választani.
Elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet kell gondosan átvizsgálni. Mivel a tetvek fény elől gyorsan menekülnek, ezért főleg a serkéket keressük. A serke és az élő tetű a barna és a fekete hajban szabad szemmel is könnyen észrevehető, de a világos hajúaknál már fokozottabb figyelem szükséges.
A kézi nagyító használata megkönnyíti a fejtetvesség vizsgálatát. A korpától való elkülönítés sok esetben elég nehéz lehet; azonban a serkét kézzel nem lehet leseperni, míg a korpát igen. A serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztultaknál vagy a kikelteknél ez már nem tapasztalható.
 
Irtás, azonnal!
A hívatlan vendég észlelésekor nem kell kétségbeesni, hiszen viszonylag könnyedén elpusztíthatók. Venni kell egy tetűirtó hajszeszt, és a használati utasítást pontosan betartva alaposan be kell dörzsölni vele a hajas fejbőrt és a hajat. A gyógyszertárakban beszerezhető tetűirtó szerek  a tetveket és a serkéket rövid időn belül elpusztítják, azaz a fejtetvesség azonnali megszüntetésére, sőt a megelőzésére is alkalmasak.
Ügyelni kell arra, hogy a tetűirtó szer ne kerüljön szembe, mert kötőhártya-gyulladást okozhat. A gyermek csukott pedig szemét ajánlatos vattával is védeni. A hajszeszt kisebesedett bőrfelületre nem szabad alkalmazni.
A szerrel való átnedvesítés után várjuk meg, míg a hajszesz a hajra rászárad (ez az idő a felvitt mennyiségtől függően 5-15 perc). A serkék a tetűirtó hatására elpusztulnak, de ott maradnak a fejen. A serkék eltávolítására a hajat ecetes vízzel öblítjük, az ecet ugyanis oldja a serkék ragasztóanyagát. Ezután jó világos helyre kell leülni, és két ujjunkkal lehúzogatni a hajról az elhalt serkéket, vagy sűrű fogú fésűvel, melynek fogai közé ecetes vattát húztunk, alaposan át kell fésülgetni a hajszálakat. Utána meleg vízzel, samponnal alaposan mossuk meg a hajat. A szempillákon esetlegesen elhelyezkedő serkéket egyenként, csipesszel kell eltávolítani. Az újrafertőződés veszélye miatt (ugyanazon közösség), a tetűirtó szerrel való ismételt lekenés következik, amit már nem mosunk le.
A készítmények a hajat nem károsítják, tetűirtó hatásukat a következő hajmosásig őrzik meg és a hajra rákerülő fejtetveket még azok megtelepedése, elszaporodása előtt biztosan elpusztítják.
Fontos, hogy nemcsak a fertőzött személy kezelése indokolt, hanem közvetlen környezetéé, így családtagjaié is, hiszen lényeges, hogy ne maradjon fertőző góc, mert akkor elölről kezdődik az egész. A fésűn, kefén található fejtetvek az eszközök néhány perces forró vízbe mártásával, a sapkában lévők pedig mosással pusztíthatók el. Minden törülközőt, ruhát, ágyneműt, stb. meleg, mosószeres vízzel ki kell mosni, és a ruhákat, ágyneműt átvasalni!
 
Meg lehet előzni ?
A leghatékonyabb tényező a szülői gondoskodás! Folyamatosan, legalább hetente vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk vagy maga a felnőtt ember olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a tetűirtó hajszeszek fejmosás utáni alkalmazása biztosan meggátolja a hívatlan vendégek megjelenését, és a következő hajmosásig (akár 2-3 hétig!) biztosítják a tetűmentességet. Amíg fennáll a tetvesedés veszélye, a hajszeszes kezelés minden hajmosás után megismételhető. Ezenkívül természetesen kerülni kell a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és sapkák, kalapok közös használatát!
 
Vasziné Kovács Mária
diplomás ápoló,
egészségügyi szakoktató